TÖRTÉNELEM TÉTELEK
|
A Rákóczi szabadságharc és nemzetközi összefüggései A Rákóczi szabadságharc előzményei A Habsburgok centralizációs politikáját nagyban elősegítették a rendek, az 1687-es pozsonyi országgyűlésen hozott határozataikkal (így fizettették ki velünk Buda felszabadítását): • Hálából Buda felszabadításáért megszavazták a Habsburgok örökös jogcímét a magyar trónra fiúágon, vagyis királyválasztó jogukról lemondtak. • Ezen kívül, az ellenállási záradékot is törölték (az 1222. évi Aranybulla 31. cikkelye). • Lipót császár az ország középső részét hadizsákmánynak tekintette. Létrehozta az Újszerzeményi Bizottságot, hogy a földek tulajdonjogát tisztázza (a birtokosnak be kellett mutatnia az adománylevelet, ha elveszett, akkor a birtok igazolása után fegyverváltságot kellett fizetnie). • növelte a nem nemesek adóit (jobbágyság) • Az adóterhek növekedése tönkretette a parasztságot • Új adófajtákat vezettek be: kvártély (a császári katonák elszállásolása), porció (a hadsereg élelmezése), forspont (a katonák szállítása) a felszabadító háború idején: 1686-1699. (1699. karlócai béke, csak a Temesköz maradt a török kezén, az 1718-as pozsareváci békével azt is sikerült visszaszerezni). • üldözte a protestánsokat • felségsértési-és hűtlenségi pereket indított a magyar birtokosok ellen • A végvárakat felszámolták, és a katonákat szélnek eresztették, akik féltek a jobbágysorba süllyedéstől. A magyar társadalom minden tagja ellenségként tekintett a Habsburgokra. Egy felkelés sikere azon múlott, hogy mennyire sikerül társadalmi összefogást teremteni. Nemzetközi feltételek Két nagy háború zajlott ekkor Európában, amely elősegítette a magyar szabadságharcot. • Az északi háború (1700-1721) › Svédo. Megtámadta Oro-ot és Lo-ot. • A spanyol örökösödési háború (1701-1714) – ez a francia-Habsburg összecsapás jelentős osztrák katonai erőt vont el Magyarországtól. (1701-ben meghalt II. Károly utolsó sp. Habsburg uralkodó és a trónt XIV. Lajos unokájára, Anjou Fülöpre hagyta, az osztrák Habsburgok igényt tartottak a trónra). II. Rákóczi Ferenc • Az ország egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb családjából származott. • Ősei mind Magyarország felszabadulásáért küzdöttek (apja: I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem, mostohaapja: Thököly Imre, anyja: Zrínyi Ilona). • A fiatal Rákóczit korán elszakították anyjától, és jezsuiták nevelték katolikus hitre és udvar-hűségre. • Felfogása akkor változott meg, amikor szembesült a korabeli magyar viszonyokkal, és megismerkedett Bercsényi Miklóssal. • Néhány magyar főúrral lázadást szervezett a Habsburgok ellen, mert számított rokona, a francia király támogatására. • Szervezkedése kiderült, és a bécsújhelyi börtönbe került, majd Brezán várában bujdosott 1703-ig. A brezáni kiáltvány Rákóczit 1703 tavaszán a lengyelországi Brezán várában keresték fel a bujdosók követei, Esze Tamással az élükön. Létrejött a politikai szövetség közöttük, s Rákóczi kiadta a híres brezáni pátensét, melyben harcra szólítja fel a nemeseket és nemteleneket egyaránt. E kiáltvány hatására a Tiszaháton meg is indult a fölkelés, de a szervezetlen kuruc sereg Dolhánál vereséget szenvedett Károlyi Sándortól. A SZABADSÁGHARC 1. szakasz: 1703-1707. (nemzeti összefogás, kedvező anyagi és nemzetközi helyzet) 2. szakasz: 1707-1711. (nincs nemzeti összefogás, kedvezőtlen anyagi és nemzetközi helyzet) Érdekegyesítés A siker záloga a társadalmi összefogás, az érdekegyesítés volt, ezért ennek megvalósítására törekedett Rákóczi. A földesurak attól tartottak, ha a jobbágyok fegyvert kapnak, azt nem a Habsburgok, hanem ellenük fordítják. A jobbágyok pedig féltették otthonaikat a földesurak haragjától. Ezt a kölcsönös bizalmatlanságot kellett feloldani: Rákóczi két pátensben külön-külön szólította harcba a lakosságot • A naményi pátensben a földesurakat (június) • A vetési pátensben a jobbágyokat (1703. augusztus 28. A felkeléshez csatlakozó parasztokat felmentette a harc ideje alatt a földesúri szolgáltatások alól.) Gazdaságpolitika • A szabadságharc kezdetén Rákóczi saját birtokai jövedelméből finanszírozta a felmerülő költségeket, adót nem szedett be. • Később a regálékat, monopóliumokat használta. • Eleinte jelentős támogatást kapott XIV. Lajos francia királytól is. • Az államháztartás alapját a 2 millió névértéken kibocsátott rézpénz jelentette (libertas) • Az iparfejlesztésben a hadsereg ellátását szolgáló ágazatokra helyezte a fő hangsúlyt: fegyver-és lőszergyártás, textil—és bőripar stb. Hadsereg • Seregének magvát az ún. mezei hadak adták (parasztokból álló irreguláris csapatok) • Emellett reguláris sereg is működött, melynek egységei udvari ezredek voltak három fegyvernemben: lovasság, gyalogság, tüzérség. Hadi sikerek • 1703 nyarától egyre jelentősebb hadi sikerek születtek: • Július végére a Tiszántúlt • Őszre a Duna-Tisza közét és a Felvidék jelentős részét foglalták el Rákóczi hadai • Októbertők Károlyi Sándor is csatlakozott Rákóczihoz • 1704 januárjára a Dunántúlt is elfoglalták • 1704 közepére szinte az egész ország területe a felkelők kezére került 1704 júniusában az erdélyi rendek fejedelmükké választották Rákóczit. Külpolitika • A szabadságharc elején Rákóczi jelentős lengyel és francia segítséget kapott. • XIV. Lajos tervei szerint összehangolt francia-magyar katonai akcióra került volna sor a Habsburgok ellen. • 1704 augusztusában a francia sereg Höchstadtnél vereséget szenvedett, s ez lehetetlenné tette a harcok összehangolását. Orosz szövetség A francia orientáció után Rákóczi Oroszország felé tett lépéseket, és 1707 szeptemberében szövetségre lépett I. (Nagy) Péterrel, akinek északi terveihez volt szüksége a magyar szövetségesre. (A svéd-orosz háború, váltakozó sikerrel folyt, hathatós támogatást ezért az oroszok sem tudtak nyújtani). A magyar trón betöltése – 1705-ben meghalt I. Lipót Rákóczi a porosz trónörököst, Frigyes Vilmost hívta meg a magyar trónra, aki el is fogadta, de a trónörököst úgy tudták volna Magyarországra hozni, ha a hadműveletek súlypontját Szilézia felé tolják. Az 1708-as trencsényi vereség ezt a tervet meghiusította. Az államszervezet kiépítése • 1705-ben, Lipót császár halála új reménnyel kecsegtetett, a béke feltétele a szabad királyválasztás jogának visszaállítása lett volna. Bécs erről hallani sem akart. Az új uralkodó személye számukra nyilvánvalóan I. József volt. • A magyar rendek az átmeneti állapotra (míg a függetlenség és az új uralkodó kérdése megoldódik) sajátos politikai rendszert hoztak létre: a rendi konföderációt (lengyel minta alapján). • 1705 szeptemberében a szécsényi országgyűlésen Rákóczit vezérlő fejedelemmé választották (a rendi konföderáció alapján). • A rendek a szabadságharc idejére teljhatalommal ruházták föl a kül-, a had-, és a pénzügyek felett. • Mellé 24 tagú tanácsot, szenátust állítottak, amely a belügyeket intézte. • Az udvari kancellária a kormányzás ügyeit intézte, a pénzügyek a gazdasági tanácsra hárultak • A rendi országgyűlés intézménye fennmaradt a régi formában. Az ónodi országgyűlés (1707) a szabadságharc csúcspontja! Kimondta a Habsburg-ház első trónfosztását , és a szövetséget Erdéllyel. Az országgyűlés hatalmas érdeme a közteherviselés elvének elismerése: a nemesek lemondtak adómentességükről (általános adózás) Diplomáciai sikertelenség Az európai hatalmak sohasem tárgyaltak Rákóczival, mint egyenrangú partnerrel, mindvégig csak lázadónak tekintették, s nem az ország törvényes, legitim vezetőjének. Valójában csak saját céljaikhoz szerették volna felhasználni. Az ország erejének kimerülése A több mint 7 évig tartó háború kimerítette az ország anyagi erejét, a kincstár képtelen volt fedezni a háborús költségeket. A közteherviselés nem valósult meg maradéktalanul, ráadásul az érdekegyesítés is felbomlott, mert a földesurak és a parasztok érdekei merőben különbözőek voltak: • A jobbágyok szerettek volna felszabadulni • A földesuraknak ez nem állt érdekében E konfliktus feloldására Rákóczi az 1708-as sárospataki országgyűlésen tett kísérletet: • A végig kitartó parasztoknak hajdúszabadságot ígért, de ez a parasztoknak túl kevés, a földesuraknak túl sok volt. A szabadságharc bukása • 1710-ben újabb béketárgyalások kezdődtek Béccsel, de az udvar nem volt hajlandó elfogadni Rákóczi erdélyi fejedelmi címét. • Rákóczi I. Péterhez fordult, s elhagyta az országot. • III. Károly, a birodalom új uralkodója engedékenyebb volt, s Károlyi Sándor (Rákóczi távollétében teljhatalmú megbízott volt) békét kötött vele. • Bécsnek érdeke volt békét kötni a magyarokkal, mivel a spanyol örökösödési háború még tartott, ezért volt hajlandó az engedményekre. • Károlyi is tapasztalta az ország erőinek kimerülését, s tartott attól, hogy bukás esetén az országot teljesen beolvasztják a Birodalomba 1711. április 30.-án megkötötték a szatmári békét. Ez lényegében az 1606-os bécsi szerződés pontjait elevenítette fel. Bécs amnesztiát hirdetett, garantálta az ország önállóságát, rendi jogainak tiszteletben tartását, cserébe hűségnyilatkozatot csikart ki. Ezután a majtényi síkon megtörtént a fegyverletétel. Rákóczi nem tért vissza Magyarországra Lengyelországból Franciaországba ment, Károlyit árulónak tartotta, az amnesztiát és a hűségnyilatkozatot nem fogadta el, inkább hagyta veszni birtokait. Önkéntes száműzetésben élte le hátralevő életét, 1735-ben a törökországi Rodostóban halt meg. Hamvait Zrínyi Ilona hamvaival együtt 1906-ban szállították a kassai Szent Erzsébet dómba. LETÖLTÉS | ||||||||
|
|
||||||||